A brit klímaváltozási tanácsadók kritizálták a Port Talbotban található legnagyobb acélgyár zöldebb acélgyártásra való átállásának kezelését, amely jelentős munkahelyi veszteségeket eredményezett. A szakértők úgy vélik, hogy a kormány minisztereinek jobban kellett volna előre tervezniük, és gondoskodniuk a helyi zöld munkák elérhetőségéről. Az önálló Klímaváltozási Bizottság (CCC) legfrissebb ajánlásában arra figyelmeztetett, hogy Walesnek hogyan kell elérnie a nettó zéró kibocsátást, hangsúlyozva az elektromos járművek, hőszivattyúk és fásítás szükségességét.
A walesi és a brit kormányok közösen dolgoznak „erős vízió” kialakításán a régió jövőjére vonatkozóan, és céljuk „tiszta energia szuperhatalmunk küldetésének” megvalósítása. Az acélgyártó Tata 2024-ben bezárta a port talboti acélművében található kohóit, ami több mint 2000 munkahely megszűnését eredményezte. A hagyományos acélgyártás véget ért ezen a helyszínen, mivel a vállalat napi több mint 1 millió font veszteséget szenvedett el. A brit kormány 500 millió fontos támogatást nyújtott a vállalatnak, amely most 1,25 milliárd fontot fektet be egy új elektromos ívkohó építésébe 2027-re. Ez a létesítmény új acéltermékek gyártásához hasznosítja a hulladékfémet, de sokkal kevesebb munkást igényel a helyszínen.
Ezek a változások drámai hatással lesznek Wales ipari kibocsátásaira, mivel a kohók folyamatosan szenet égettek, és bezárásukkal a CCC szerint Wales ipari kibocsátásai több mint felére csökkentek 2022 óta. Azonban a környezetvédők figyelmeztettek, hogy a port talboti helyzet károsíthatja a klímavédelem iránti közpublicum támogatását, ha azt a munkahelyek elvesztésével és a nehézipar hanyatlásával azonosítják.
A bizottság jelentésében hangsúlyozta, hogy „fontos tanulságokat kell levonni”, és mind a Westminster, mind a Cardiff Bay kormányainak jobban kellett volna felkészülnie. „Az Egyesült Királyság acélágazatát érintő kihívások évek óta világosak, és figyelembe véve ennek a helyszínnek a jelentőségét a helyi gazdaság számára, proaktívabb és határozottabb átmeneti tervet kellett volna kidolgozni” – érvelt a bizottság. A brit kormánynak lépéseket kellett volna tennie az ipari villamosenergia-árak versenyképességének növelésére, valamint „korai és együttműködő” tárgyalásokat kellett volna kezdeményeznie a gyár tulajdonosai, munkavállalói és a közösség között.
A walesi kormány biztosíthatta volna, hogy „a megfelelő képzési és átképzési programok már a bezárás előtt rendelkezésre álljanak”, és kidolgozhatta volna a helyi ipari stratégiát, hogy támogassa az alternatív foglalkoztatást olyan területeken, mint a fűtési szolgáltatások és a lebegő tengeri szélenergia. A bizottság azt is javasolta, hogy Port Talbot tapasztalatait mostantól „használják más stratégiai és helyileg jelentős, kibocsátás-intenzív iparágak dekarbonizálásához”, példának említve Pembroke olajfinomítóit.
Shaun Spencer, egykori acélmunkás, aki most villamosmérnökök képzésével foglalkozik, teljes mértékben egyetértett a bizottság megjegyzéseivel, figyelmeztetve, hogy a „keserűség és elégedetlenség” érzése nagyon erős volt volt kollégái körében. Hozzátette, hogy ez a megközelítés kedvezőtlen hatással volt „mindenki nettó zéróval kapcsolatos véleményére” és arra, hogyan látják a brit és walesi kormányok intézkedéseit, „különösen ebben a térségben”.
Emma Pinchbeck, a CCC vezérigazgatója a BBC-nek elmondta, hogy ami Port Talbotban történt, „előre látható és megelőzhető” volt, és „nem volt a legjobb példa” arra, hogyan kellene megvalósítani a zöld átmenetet. Wales, akárcsak az Egyesült Királyság, jogilag kötelező nettó zéró célt tűzött ki, ami azt jelenti, hogy 2050-re már nem szabad hozzájárulnia az üvegházhatású gázok összegéhez a légkörben. A CCC független tanácsadást nyújt arról, hogy mennyi kibocsátás engedhető meg ötéves időszakokban, amelyeket „szén-dioxid költségveteteknek” hívnak, és arról, hogy az egyes brit nemzetek hogyan érhetik el ezt.
A legfrissebb ajánlás a 2031-35 közötti időszakra vonatkozik, és 73%-os csökkentést javasol az éves átlagos kibocsátásban 1990-hez képest. A kibocsátások eddig 37%-kal csökkentek, és Wales teljesítette első szén-dioxid költségvetését 2016-2020 között, főként az elektromos energia-termelés változásainak köszönhetően, például az utolsó működő szén-erőmű, az Aberthaw bezárásával a Vale of Glamorganban. A jövőbeli csökkentések nagyobb mértékben fognak támaszkodni arra, hogy mindannyian hogyan élünk.
A CCC 16 „prioritásos” ajánlást tett az azonnali intézkedésekre. Ezek közé tartozik, hogy támogassák az embereket otthonaik jobb szigetelésében és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési rendszerek telepítésében, elektromos járművek használatában vagy tömegközlekedés igénybevételében. 2033-ra – mindössze nyolc év múlva – a walesi utakon közlekedő autók és furgonok egyharmadának elektromosnak kell lennie, a bizottság szerint, és a meglévő otthonok közel negyedének hőszivattyúra vagy hasonló technológiára van szüksége.
A bizottság azt is megjegyezte, hogy a walesi kormánynak támogatnia kell a gazdálkodókat és a vidéki közösségeket, hogy „diverzifikálják jövedelmüket” az állattenyésztésből a fásítással és a tőzegföldek helyreállításával. 2022-ben a mezőgazdaság volt a harmadik legnagyobb kibocsátó ágazat Walesben, a kibocsátások 16%-át adta. A jelentés előrejelzése szerint a szarvasmarha- és juhállományok 19%-kal csökkennek 2033-ra a mezőgazdasági politika változásai, valamint az az Egyesült Királyság szerte csökkenő hús- és tejfogyasztás miatt. A bizottság előrejelzései szerint a fás területek aránya Walesben 15%-ról 17%-ra emelkedik 2033-ra, és 2050-re 26%-ra nő.
A mezőgazdasági szakszervezet, az NFU Cymru elnöke, Aled Jones, azt mondta, hogy a walesi kormánynak „át kell gondolnia és mérlegelnie kell”, hogy ez az aján
