Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan elutasítja a mesterséges intelligencia (AI) használatát, és ezt nemcsak saját tapasztalatai, hanem a technológia társadalmi hatásai miatt is hangsúlyozza. „Nem értem, miért kellene olyan dolgokat olvasnom, amiket valaki nem volt hajlandó megírni. Ez egy nagyon erőteljes mondat, és teljesen egyetértek vele” – mondja Zetteler, aki ügynökségénél körülbelül tíz főt foglalkoztat. Számára a mesterséges intelligencia nemcsak a munkahelyi hatékonyságot veszélyezteti, hanem elvágja a valódi emberi kapcsolatokat is. „Mi értelme van olyasmit küldeni, amit nem írtunk meg? Miért hallgassak egy AI által készített dalt, vagy olvassak egy újságot, amit robotok írtak? Hol van benne a boldogság, a szeretet vagy a fejlődés lehetősége? Számomra semmit nem jelent” – teszi hozzá.
Zetteler nem egyedül van a véleményével, hiszen sokan ellenállnak a mesterséges intelligencia térnyerésének, amely a ChatGPT 2022 végén történő megjelenésével kezdődött. Azóta a szolgáltatás és annak riválisai rendkívüli népszerűségnek örvendenek, a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál. Az ilyen AI rendszerek tanítása azonban óriási mennyiségű energiát igényel, és a működtetésük is energiaigényes. Bár nehéz pontosan meghatározni, mennyi áramot fogyaszt a mesterséges intelligencia, a Goldman Sachs jelentése szerint egy ChatGPT lekérdezés közel tízszer annyi elektromos energiát használ, mint egy Google keresés. Ez sokak számára aggasztó.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elkerüli az AI-t, mivel az ő vállalkozása a humán kapcsolatokra épül. „Az AI számomra lélektelen, és ellentmond a tevékenységem lényegének. Ezen kívül az energiafogyasztás is szörnyű, amit a működtetéshez szükséges adatközpontok igényelnek” – fogalmaz Achery. Ő is úgy véli, hogy az emberek nincsenek tisztában a mesterséges intelligencia környezeti hatásaival.
Zetteler elismeri, hogy tiszteli az AI-t, mert sok jót tehet a társadalom számára, de aggasztja a hosszú távú következményei. „Örülök, hogy az AI létezik, hogy a vak emberek számára cikkeket tudnak fordítani, de általában nem hiszem, hogy hosszú távon hasznunkra válik” – mondja. Amikor a konkurencia AI-t használ, Zetteler nem aggódik a munkahelyi hatékonyság csökkenése miatt, inkább a társadalmi hozzájárulás és a személyes elégedettség mércéjével méri a sikert. „Ha a sikert az alapján mérjük, hogy mennyit járulunk hozzá a társadalomhoz és mennyire vagyunk elégedettek, akkor a siker definíciója teljesen megváltozik” – teszi hozzá.
Seattle-ben él Sierra Hansen, aki szintén elutasítja az AI használatát. Ő úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia gátolja a problémamegoldó képességünket. „Az agyunk szervezi meg a napjainkat, nem pedig az AI Copilot, amely megmondja, hogyan kezeljük a napirendünket” – hangsúlyozza. Hansen szerint az emberi gondolkodás és a kritikai gondolkodás alkalmazása elengedhetetlen, és ha egyszerű feladatokat adunk át az AI-nak, akkor elveszítjük a problémamegoldó képességünket.
Azonban nem mindenki engedheti meg magának, hogy elkerülje az AI-t. Jackie Adams, aki digitális marketinggel foglalkozik, kezdetben környezeti okokból és a technológia iránti ellenérzése miatt ellenállt az AI használatának. „Hallottam az adatközpontok energiaigényéről és arról, hogy mennyi területet foglalnak el, és ez nem tűnt helyénvalónak” – mondja. Azonban, amikor a munkatársai AI-t kezdtek használni, Adamsnak is alkalmaznia kellett azt, mivel csökkentenie kellett a költségvetését. „Ha nem használom az AI-t, akkor hátrányba kerülök” – ismeri el.
James Brusseau, a Pace University filozófiaprofesszora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI használata már elkerülhetetlenné vált. „Ha tudni akarjuk, miért hoznak egy döntést, emberekre lesz szükség. De ha nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. Adams elismeri, hogy elfogadta az AI használatát a munkájában, de továbbra is szomorúnak tartja a mesterséges intelligencia növekvő hatását, és úgy érzi, hogy egyre kevesebb kontrollja van a technológia felett. „Olyan, mintha nem lenne visszaút, és minden egyre inkább elkerülhetetlenné válik” – zárja gondolatait.
