Dél-Ázsiában tört ki a világ első drónháborúja a nukleáris fegyverekkel rendelkező szomszédok között. Csütörtökön India azzal vádolta Pakisztánt, hogy tömeges drón- és rakétatámadásokat indított három indiai katonai bázis ellen, valamint az Indiához tartozó Kasmírban. Pakisztán gyorsan tagadta ezeket a vádakat, és azt állította, hogy az utóbbi órákban 25 indiai drónt lőttek le. Delhi hivatalosan nem reagált. Szakértők szerint a kölcsönös támadások új, veszélyes fázist jelentenek a több évtizedes rivalizálásban, mivel mindkét fél nemcsak tüzérségi eszközöket, hanem pilóta nélküli fegyvereket is bevet a feszült határon. Miközben Washington és más globális hatalmak a visszafogásra szólítanak fel, a térség a fokozódás szélén egyensúlyoz, a drónok – melyek néma, távoli és tagadható eszközök – új fejezetet nyitnak az India és Pakisztán közötti konfliktusban.
A konfliktus új drónkorszakba lép, ahol az „láthatatlan szemek” és a pilóta nélküli precíziós támadások dönthetik el a helyzet eszkalálódását vagy mérséklését. Az indiai és pakisztáni légierő közötti összecsapások az utóbbi napokban drámai mértékben felerősödtek. Pakisztán azt állítja, hogy az indiai légitámadások és határmenti tűzcsapások 36 ember életét oltották ki, és 57 főt megsebesítettek Pakisztánban és Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban. Ezzel szemben India hadserege arról számolt be, hogy legalább 16 civil halt meg pakisztáni tüzérségi támadások következtében. India ragaszkodik ahhoz, hogy rakétatámadásaik válaszlépésként történtek egy halálos merényletre, amely indiai turistákat célzott meg a múlt hónapban Pahalgamban, és amelyben Pakisztánnak semmilyen szerepe nem volt.
Pakisztán hadserege bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, többek között Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. A drónok, amelyek állítólag izraeli gyártmányú Harop drónok, technikai és fegyveralapú ellenintézkedések segítségével kerültek megsemmisítésre. India állította, hogy semlegesítette számos pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, beleértve egyet Lahorban, ám ezt Pakisztán tagadta. A modern hadviselésben a lézerirányítású rakéták, bombák, drónok és pilóta nélküli légi járművek alapvető szerepet játszanak, jelentősen fokozva a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek a drónok képesek koordinátákat közvetíteni a légitámadásokhoz, vagy ha megfelelően vannak felszerelve, közvetlenül is kijelölhetik a célpontokat, lehetővé téve a gyors reagálást.
Az indiai drónflottát nagyrészt izraeli gyártmányú felderítő UAV-k, például az IAI Searcher és Heron modellek alkotják, valamint a Harpy és Harop loitering munitions, amelyek drónként és rakétaként is funkcionálnak, autonóm felderítést és precíziós csapásokat képesek végrehajtani. A Harop különösen a precíziós célzott hadviselés felé való elmozdulást jelzi, amely a modern konfliktusokban a loitering munitions növekvő jelentőségét tükrözi. Az IAI Searcher Mk II a frontvonalbeli műveletekre lett kifejlesztve, akár 18 órás üzemidővel, 300 km-es hatótávolsággal és 7000 m-es szolgálati magassággal.
Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokszínű”, a helyi és importált rendszerek kombinációját tartalmazza. Az elemzők szerint Pakisztán légierője aktívan integrálja a pilóta nélküli rendszereket a hadműveleteibe, és az utóbbi évtizedben a „hűséges szárnysegéd” drónok fejlesztésére összpontosított, amelyek manned repülőgépekkel együttműködve működnek.
A legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős eszkalációt jelentenek a rivalizálásukban, de a szakértők szerint eltérnek a drónok központi szerepét játszó orosz-ukrán háborútól. Ott a drónok a katonai műveletek középpontjában állnak, míg itt inkább szimbolikus és korlátozott szerepet játszanak. A drónok alkalmazása a konfliktusban alacsonyabb szintű katonai opciót jelent, ami a fegyveres összecsapás elkerülésére is utalhat. A közelmúlt eseményei arra figyelmeztetnek, hogy a drónháború, amelyet most tanúi vagyunk, talán nem tart sokáig; lehetséges, hogy ez csak a nagyobb konfliktus kezdetét jelzi. Az irány, amerre haladunk, bizonytalan, de mindkét fél számára egyértelmű, hogy a drónok szerepe a modern hadviselésben radikálisan átalakítja a harcteret, és új kihívások elé állítja a két nukleáris hatalmat.
