A tudósok szerint a tengervíz színében megfigyelhető apró eltérések lehetővé teszik, hogy a kutatók a világűrből számolják meg a kis, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás középpontjában az antarktiszi krill áll, amelyek csupán néhány centiméter hosszúak, de a bolygó egyik legbőségesebb és legfontosabb állatai közé tartoznak. Ezen apró lények táplálékul szolgálnak a tengeri vadon élő állatok számára, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. A természetvédelmi szakemberek azonban aggasztónak tartják, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatja a krillek populációját, és hangsúlyozzák, hogy új módszerekre van szükség a monitorozásukhoz.
Rod Downie, a WWF-UK természetvédelmi alapítvány fő sarkvidéki tanácsadója szerint az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Kicsik és el nem ismert hősök, akik hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelésének apró eltéréseiben rejlik, amely a vízben úszó krillek számától függ.
Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, aki nemrégiben tért vissza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött, hogy mérje ezen hatást, elmondta: „Először a tengervizet vesszük, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz. Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krillek sűrűségének és az óceán színének vizsgálata lehetővé teszi számukra, hogy műholdakról készítsenek pillanatképeket a krill populációjáról, így nyomon követhetik őket az űrből.
A krillek táplálékot jelentenek a világ legnagyobb állatai számára, beleértve az óriási bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszra érkezzenek és táplálkozzanak. Ezenkívül a krill egy egészséges óceán alapját képezi, része egy virtuos ciklusnak: a bálnák krillt fogyasztanak, a krill pedig mikroszkopikus növényeket eszik, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el, ami hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez. Amikor a bálnák ürítenek (nagymennyiségben), az trágyázza a bolygó hűtését szolgáló tengeri növényeket.
A globális felmelegedés következtében viszont aggasztó, hogy az óceán hőmérséklete emelkedik, ami megszakíthatja ezt a ciklust, és a krillek sebezhetővé válhatnak. Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot és megvédeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megvédhessük ezt a létfontosságú fajt.”
A tudósok tehát egy új, innovatív megközelítést dolgoznak ki, amely nemcsak a krill populációjának monitorozására, hanem a tengeri ökoszisztémák védelmére is kiterjed. A krill, mint az óceán táplálékláncának alapja, kulcsszerepet játszik a tengeri élővilág fenntartásában, ezért a kutatóknak és a természetvédelmi szakembereknek egyaránt elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjék és megóvják ezt a kis, de rendkívül fontos élőlényt.
