Szombaton egy szovjet korszakból származó űreszköz egy része várhatóan visszatér a Földre, miután több mint öt évtizeden keresztül keringett a Föld körül. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, eredeti küldetése a Vénusz felfedezése volt. Azonban a küldetés nem teljesült, mivel az űreszköz nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és végül négy darabra szakadt. A NASA tájékoztatása szerint az egyik darab – amely valószínűleg a leszállóegység – újra belép a Föld légkörébe, és egy része valószínűleg túlélheti a beégést. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a re- belépés körülbelül május 10-én, BST idő szerint 09:16-kor várható, azonban ez az időpont több órát is változhat.
A re- belépés körüli eseményekkel kapcsolatban sok még a kérdés, beleértve azt is, hogy hol fog landolni a darab. Ha pedig bármelyik része túlélni tudja az atmoszférába való belépést, a Föld 70%-át borító óceán miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozna. Stijn Lemmens, az ESA űrszemét csökkentéséért felelős szakértője megjegyezte: „Sokkal valószínűbb, hogy lottót nyersz, mint hogy ez a darab űrszemét hatással legyen rád.” A leszálló kapszula egy masszív, gömb alakú objektum, mely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. Az űreszközt úgy tervezték, hogy túlélje a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletét és nyomását, ezért robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, talán túlélheti az irányítatlan visszatérést a Föld légkörébe.
A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénusz felé történő ereszkedés lassítására terveztek, valószínűleg már régóta elhasználódott, hiszen több mint 50 éve van az űrben. A földön élő emberekre leselkedő kockázat alacsonynak számít, azonban a kapszula várható repülési útvonala a 51,7° északi és déli szélesség között húzódik, ami a lakott világ legnagyobb részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula bárhol landolhat, London és Dél-Amerika legdélebbi csücske között.
Az irányítatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített objektumok visszatérése a Föld légkörébe meglehetősen gyakori jelenség”, hiszen hetente nagyobb űreszközök, naponta pedig kisebbek lépnek be a légkörbe. Az objektumok általában elégetik magukat a légkörben, mielőtt elérnék a talajt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban főként az óceán felett égett el.
A Kosmos 482-t jelenleg nemzetközi űrügynökségek közelről figyelik. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan ki tudják magukat vonni a pályáról, lehetőleg irányított újrabevezetésekkel. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel a lakott területeket érintő esetleges ütközések kockázatát, így védve az embereket és az értékeket, miközben kezeljük az űrszemét környezeti hatásait. Az esemény tehát nemcsak a múlt emlékét idézi fel, hanem figyelmeztetést is jelent arra, hogy a jövő űrkutatásának biztonságosabbnak kell lennie.
