Hongkongban egyre inkább érezhető a politikai elnyomás és a szólásszabadság megszorítása, amelynek következményeként a város lakossága közötti feszültségek folyamatosan nőnek. Egy férfi, Innes Tang, aki korábban bankárként dolgozott, önkéntes segítőivel együtt egyfajta megfigyelő szerepet vállalt, amelyben a közösség tagjait figyelik és jelentenek, ha úgy vélik, hogy azok megsértik a nemzeti biztonsági törvényt. Tang szerint ez a tevékenység a közösség és a rendőrség közötti együttműködés része, és úgy véli, hogy a jelentések segítenek a város biztonságának megőrzésében. Az elmúlt években több mint 300 embert tartóztattak le a nemzeti biztonsági törvény alapján, ami azt mutatja, hogy a hatóságok szigorú intézkedéseket vezettek be a törvény megsértésének megakadályozására.
A brit uralom alól való visszatérés óta, amely 28 éve történt, Hongkong jogait és szabadságait nemzetközi szerződések garantálták. E törvények ellenére a pekingi kormány által 2020-ban bevezetett nemzeti biztonsági törvény komoly kritikákat váltott ki, mivel sokan úgy vélik, hogy ez megölte a szólásszabadságot és elnyomta a demokratikus mozgalmakat. A törvény értelmében büntetendővé váltak a függetlenségre, a hatalom aláásására vagy a külföldi erőkkel való összejátszásra utaló cselekedetek. Ezen felül egy 23. cikkelyt is elfogadtak, amely még szigorúbb intézkedéseket vezetett be.
A közéletben tapasztalható változások mellett a pro-kínai „patrióták” csoportja is egyre inkább dominálja a várost. Tang és követői a közösségi médiában figyelik és gyűjtik azokat az eseményeket és megnyilvánulásokat, amelyeket gyanúsnak találnak, és ezeket jelentik a hatóságoknak. A férfi hangsúlyozza, hogy a jelentéseiknek köszönhetően sok esetben nyomozás indult, és egyesek börtönbüntetést is kaptak. A helyi hatóságok is létrehoztak egy saját nemzeti biztonsági forródrótot, amelyre több mint 890,000 bejelentés érkezett az utóbbi években.
A jelentett személyek számára a nyomás szinte elviselhetetlen. Az elmúlt években több mint 300 ember került börtönbe nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt, míg több mint 300,000 hongkongi állandóan elhagyta a várost. Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, aki nyilvános beszélgetéseket szervez, arról számolt be, hogy gyakran ellenőrzéseket kap a kormányzati hivataloktól, amelyek „névtelen panaszokra” hivatkoznak. A politikai tudós Kenneth Chan, aki részt vett a város demokratikus mozgalmában, arról beszél, hogy barátai és kollégái elfordultak tőle, mivel nyíltan kritizálja a kormányt.
A hongkongi kormány válasza szerint nagy jelentőséget tulajdonítanak az akadémiai szabadságnak és az intézményi autonómiának, azonban azt is hangsúlyozzák, hogy az oktatási intézményeknek be kell tartaniuk a törvényeket. Tang elmondása szerint a Hongkong iránti szeretete motiválja őt a jelentések megírására, és véleménye szerint a gyermekkora óta kialakult nézetei határozzák meg a Kínával kapcsolatos érzéseit. Bár sokan a demokrácia mellett állnak ki, Tang úgy véli, hogy a közéletbe való mélyebb belépés nem szükséges, hiszen a város társadalmi egyensúlyának helyreállításáért dolgozik.
A hongkongi társadalom azonban megosztott. Míg Tang és követői a nemzeti biztonsági törvény védelmezőiként lépnek fel, sokan úgy vélik, hogy a tiltakozások és a demonstrációk a közéleti véleménynyilvánítás hagyományos formái, amelyeket a város lakói már régóta gyakorolnak. A politikai reformok, melyeket 2021-ben vezettek be, csak „patriótáknak” engedélyezik, hogy fontos pozíciókat töltsenek be, ami tovább nehezíti a demokratikus folyamatokat.
Tang jelenleg azzal foglalkozik, hogy nemzetközi szinten képviselje Hongkongot, és az ENSZ-ben beszéljen a város helyzetéről. Eközben Chan, aki a városban maradt, kétségek között él, hiszen sok barátja és tanítványa elhagyta a várost vagy börtönben van. A jövője bizonytalan, és a félelem, hogy a szólásszabadság elveszik, folyamatosan jelen van a hongkongi közéletben. A kormányzat nyilatkozata szerint a nemzeti biztonság a legfontosabb prioritás, azonban a lakosság egyre inkább aggódik a jövőjük miatt.
