A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik a transzparenseiket, előkeresik a jól ismert fényvisszaverő narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosítószereiket – ez a rutinszerű felkészülés már nem újdonság számukra. Három év alatt, amely alatt leveseket dobáltak, kukoricakeményítő festéket fújtak, és számtalan utat blokkoltak, a klímaaktivisták csoportja az egyik legelutasítottabb kampánycsoporttá vált az Egyesült Királyságban. Szombaton azonban a közönség több száz aktivistát vár a londoni központi részen. Azonban, a megjelenések ellenére, ez a JSO gyűlés nagyon eltér a korábbiaktól. Egyrészt létezése nem titok, másrészt valószínűtlen, hogy a korábbiakhoz hasonló tömeges zavargásokra sor kerülne. Valójában ez a legutolsó tüntetésük. A JSO a saját szavaival élve „felfüggeszti a fényvisszaverő mellényeket” és befejezi a polgári engedetlenség kampányát.
A csoport hivatalos álláspontja az, hogy megnyerték a harcukat, mivel követelésük, hogy ne legyenek új olaj- és gázengedélyek, most már kormányzati politika. Ugyanakkor a JSO tagjai magánbeszélgetések során elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új hatáskörök szinte lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója elmondta, hogy a szombati esemény „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, megbíztunk egymásban” – mondta.
Ezen az ünnepségen nemcsak a JSO tagjai fognak örülni. Sok ezer autós, akiket megakasztottak, illetve azokat az művészetkedvelőket, akik felháborodtak a festmények elleni támadások miatt, vagy a sport- és színházrajongókat, akiknek eseményeit megzavarták, örömmel búcsúztatják őket. A rendőrség is így van ezzel. A JSO tüntetéseinek felügyelete ezrek óráit emésztette fel, és több millió fontba került. 2023-ban a Met Police szerint a csoport tüntetései közel 20 millió fontba kerültek.
A JSO végét azonban komoly kérdéseket is felvet, például azt, hogy valóban ez-e a zavaró klímaaktivizmus vége az Egyesült Királyságban, vagy hogy a föld alá kényszerülve új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímakampányok születhetnek. Ezen kívül ott van a stratégiai kérdés is: noha széleskörű nyilvános aggodalom övezi a bolygó jövőjét, a közvélemény sok esetben ellenségesen viszonyult a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klíma mozgalom, hogy ez a helyzet megismétlődjön?
A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivisták csoportjait foglalta magában, akik céltudatos akciókat hajtottak végre a maximális zűrzavar vagy közfelháborodás érdekében. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak. Az akcióknak erőszakmentesnek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – meg kellett várniuk, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönt kapott, mert meg akarta zavarni a forgalmat az M25-ön, számára a büntetés láthatósága kulcsfontosságú volt a nyilvánosság számára.
A rendőrség, a közvélemény haragja és a rossz médiakép hatására, egyre nagyobb hatásköröket követelt a „környezetvédelmi bolondokkal” és más tüntetőkkel szemben. A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntető és Bírósági Törvényben következett be, amely „szándékosan vagy gondatlanságból közszolgáltatás zavarását” büntetendő bűncselekménnyé nyilvánította. Azóta számos, lazán meghatározott tevékenység, például „súlyos szenvedés, súlyos bosszúság, súlyos kellemetlenség vagy a közszolgáltatás súlyos elvesztése” komoly bűncselekménnyé válhatott.
A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, új bűncselekményeket bevezetve, például „zárni” tárgyakat, súlyos zűrzavart okozni alagútfúrással és nagy infrastruktúrák megzavarásával. Ezzel párhuzamosan a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták, hogy a tüntetők hivatkozhassanak arra, hogy „jogos indokuk” van a cselekedeteikre. A fellebbviteli bíróság elismerte, hogy a vádlott hite és motivációja túlságosan távoli ahhoz, hogy jogos indokként szolgáljon a tulajdon károsítására.
Az elmúlt évben a Shut the System (STS) elnevezésű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosítótársaságok irodái ellen, ablakokat törtek be, festéket fröcsköltek és lakatokat szuperragasztottak. Az aktivisták úgy vélik, hogy a jogi változások miatt a hagyományos, felelős tüntetések nem életképesek többé. A közvélemény azonban továbbra is nagy támogatottságot mutat a klímaintézkedések iránt, és a múltbeli példák alapján a klímatüntetések jövője még mindig nyitott kérdés.
