Santorini, ez a festői görög sziget, a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontja, amely évente milliókat vonz a mesés tájaival, fehérre meszelt házaival és gyönyörű naplementéivel. Azonban a sziget felszíne alatt egy másik valóság rejlik: a föld alatt két tektonikus lemez küzd egymással, és a sziget geológiai aktivitása folyamatosan emlékezteti a lakosokat arra, hogy a természet ereje bármikor megnyilvánulhat. Az utóbbi hónapokban történt földrengések, amelyek több ezer embert kényszerítettek menekülésre, aláhúzzák ezt a sebezhetőséget. A brit BBC hírszolgálat munkatársai a Discovery nevű kutatóhajón töltöttek el egy napot, hogy megismerjék a sziget vulkáni tevékenységének kockázatait.
A kutatómunkát vezető Isobel Yeo professzor, aki a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ szakértője, az alámerülő vulkánok veszélyességét kutatja. A vulkánok jelentős része a tenger mélyén található, ám ezek megfigyelése és monitorozása rendkívül korlátozott. „Kicsit olyan, mint a ‘ki a szemetet nem látja, az nem is gondol rá’ elv, amikor az alámerült vulkánok veszélyességéről van szó” – mondja Yeo, miközben a hajón két mérnök egy autó méretű robotot emel le a vízbe. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy vulkánkitörés közelgő. Santorini legutóbbi kirobbanása 1950-ben történt, de Yeo említi, hogy 2012-ben is volt egy „nyugtalansági időszak”, amikor a magma a vulkán kamráiba áramlott, s a sziget „megnövekedett”.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az alámerült vulkánok képesek hatalmas, pusztító kitörésekre, és ha a lakosság a kisebb kitörések miatt hamis biztonságérzetet élvez, könnyen elfelejthetik, hogy a következő esemény sokkal drámaibb lehet. A 2022-es Hunga Tunga erupció például a legnagyobb víz alatti robbanást produkálta, amelyet valaha is rögzítettek, és szökőárt generált az Atlanti-óceánban, amelynek hullámai még az Egyesült Királyságban is érezhetők voltak. A Discovery hajón a tudósok és mérnökök egy hónapon át dolgoznak, hogy feltérképezzék Santorini kalderáját és a Kolombo vulkánt, amely a sziget északkeleti részén található.
Professzor Paraskevi Nomikou, a görög kormány vészhelyzeti csoportjának tagja, aki szintén Santoriniról származik, hangsúlyozza, hogy a kutatás rendkívül fontos, mivel segít a helyieknek megérteni a vulkánok aktivitását és azt, hogy mely területeket kell elkerülni kitörés esetén. A kutatás során geohazard térképeket is készítenek, amelyek információt nyújtanak a legveszélyesebb területekről. A sziget lakói most még inkább tudatában vannak a vulkánok fenyegetésének, és a közelmúlt földrengései rávilágítottak, hogy mennyire függnek a turizmustól.
A hajón végzett munka nemcsak a tudományos közösség számára fontos, hanem a helyi lakosok számára is, akik a kutatás eredményeit közvetlenül felhasználhatják biztonságuk érdekében. Isobel Yeo és csapata éjjel-nappal dolgozik, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsenek. A kutatók különféle kőzetmintákat elemeznek, amelyek nyújtják a vulkán belső történelmét, és segítenek megérteni a vulkáni aktivitás dinamikáját. Az expedíció során a csapat különféle technológiákat alkalmaz, hogy 3D-s térképet készítsenek a hidrotermális rendszerről, amely kapcsolatban áll a vulkán magma kamrájával.
Miközben a kutatás folytatódik, a helyi lakosok, mint például a fotós Eva Rendl, akik a földrengések után visszatértek a szigetre, tapasztalataik alapján beszélnek a helyzet súlyosságáról. Az emberek tartanak a jövőbeli földrengésektől, és sokan lemondják az utazásokat. Azonban Santorini bája és vonzereje továbbra is megmarad, hiszen a látogatók többsége, mint például egy fiatal pár, aki nemrég házasodott össze, még a vulkánok kockázata ellenére is vágyik a szigetre. Ahogy a kutatás folytatódik, úgy a tudósok is reménykednek abban, hogy a megszerzett tudás segíthet a helyiek biztonságának növelésében, és a sziget csodálatos szépségét megőrizve válaszokat adhat a jövőbeli kihívásokra.
