Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. A saját tapasztalataira alapozva kijelenti, hogy számára semmi sem győzte meg az AI értékéről. „Olvastam nemrég egy nagyon találó kifejezést, ami nagyjából azt mondta, hogy ‘miért is olvasnék olyan dolgot, amit valaki nem tudott megírni’, és ez egy rendkívül erőteljes állítás, ami teljes mértékben összhangban van a nézeteimmel” – mondja Zetteler. Ügynöksége körülbelül tíz alkalmazottal rendelkezik, akik közül többen részmunkaidőben dolgoznak. Számára az AI alkalmazása nemcsak értelmetlen, hanem az élvezet és a kreativitás elvesztését is jelenti. „Mi értelme van olyan dolgokat küldeni, amiket nem írtunk meg, újságot olvasni, amit botok írnak, vagy olyan zenét hallgatni, amit AI alkotott? Hol van a öröm, a szeretet, vagy a fejlődés lehetősége, még a cég alapítójaként is?” – teszi fel a kérdést.
Zetteler nem egyedül van a véleményével. Az AI elterjedése, különösen a ChatGPT 2022 végén történt bemutatásával kezdődött, és azóta a szolgáltatás népszerűsége robbanásszerűen megnőtt. A Semrush szoftvercég becslése szerint a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál. Az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, azonban hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a tanításukhoz, és miután betanították őket, a működtetésük is energiaigényes. A Goldman Sachs jelentése szerint egy ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi áramot használ, mint egy Google keresés, ami sokakat kényelmetlenül érint.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elkötelezett a mesterséges intelligencia elkerülése mellett. Ő azt állítja, hogy az AI lényegében lelketlen, és ellentétben áll az üzleti modelljével, amely a humán kapcsolatokra épít. „Azt tapasztaltam, hogy a környezeti hatás is borzalmas a szükséges energiafogyasztás miatt. Nem hiszem, hogy az emberek tudatában vannak ennek” – mondja Achery. Zetteler hangsúlyozza, hogy tiszteli az AI által elérhető társadalmi jót, de aggasztja a társadalomra gyakorolt szélesebb hatás. „Örülök, hogy az AI létezik, ha az segíthet a vak embereknek, de általában nem hiszem, hogy hosszú távon hasznos lenne számunkra” – mondja.
Sierra Hansen, Seattle-ben élő közszolgáltatási szakember, szintén elutasítja az AI használatát, mivel úgy véli, hogy az árt a problémamegoldó képességünknek. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napjainkat, nem pedig az AI Copilot, amely megmondja, hogyan kezeljük a napirendünket” – fejtegeti. Hansen szerint az emberi lét lényege a kritikai gondolkodás alkalmazása, és ha egyszerű feladatokat adunk az AI-nak, akkor nem saját magunk gondolkodunk.
Ezzel szemben Jackie Adams (nem az igazi neve), aki digitális marketinggel foglalkozik, eleinte az AI elkerülésére törekedett, mivel környezeti okokból és a lustaság érzése miatt vonakodott használni. „Hallottam az adatközpontok energiaigényéről, és arról, hogy mennyi földet foglalnak el, és ez nem tetszett” – mondja Adams. Azonban, miután a kollégái elkezdtek AI-t használni a munkájuk során, ő is kénytelen volt csatlakozni hozzájuk, mivel csökkentenie kellett a költségvetését. „Most már nem érzem, hogy az AI használata lustaság lenne. Segíthet a munkám javításában” – teszi hozzá.
James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI használatának ideje már rég elmúlt. „Ha tudni akarjuk, hogy egy döntést miért hoztunk, szükségünk van emberekre. Ha ez nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja Brusseau. Adams elfogadta az AI használatát a munkahelyén, de továbbra is aggasztja az AI növekvő befolyása. „Még akkor is, amikor Google keresést végzek, az AI áttekintése is benne van, és úgy érzem, hogy már nincs kontrollunk felette” – zárja le gondolatait.
A mesterséges intelligencia térnyerése tehát nemcsak technológiai kérdés, hanem mély társadalmi és etikai dilemmákat is felvet. A szakemberek és az üzletemberek között éles határvonal húzódik az AI elfogadása és elutasítása között, és a jövőben valószínűleg egyre több vita fog folyni arról, hogy hol húzódik a határ a technológiai fejlődés és az emberi értékek között.
