A Szent Péter-bazilika erkélyéről kihirdetett név előtt már a tömeg skandálta a „Viva il Papa” (Éljen a pápa) jelszót, amely a római katolikus egyház új vezetőjének megválasztását ünnepelte. Robert Francis Prevost, aki 69 éves, a 267. pápaként lép a trónra, és Leo XIV néven lesz ismert. Prevost az első amerikai pápa, ugyanakkor több mint 20 évet töltött Peruban, így latin-amerikai bíborosként is számon tartják. A chicagói születésű Prevost spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1955-ben. Fiatal korában ministránsként szolgált, majd 1982-ben szentelték pappá. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen visszatért az Egyesült Államokba, ahol plébánosi és prior feladatokat látott el szülővárosában. Prevost perui állampolgársággal is rendelkezik, és sokan emlékeznek rá, mint a marginalizált közösségekért dolgozó személyiségre, aki hidakat épített a különböző társadalmi csoportok között.
A pápa első szavai között köszönetet mondott elődjének, Ferenc pápának: „Még mindig halljuk a gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket,” mondta Leo XIV. A tömegek örömére azt is hangsúlyozta, hogy Isten mellett egységben kell előre haladniuk. Prevost a Szent Ágoston rendjében betöltött szerepéről is beszélt. 2014-ben Ferenc pápa Chiclayo püspökévé nevezte ki Peruban. Számos bíboros jól ismeri őt, mivel a latin-amerikai püspökök dikasztériumának prefektusaként fontos szerepet játszott a püspökök kiválasztásában és ellenőrzésében. 2023 januárjában érsek lett, és néhány hónap múlva Ferenc bíborossá nevezte ki.
A figyelem most arra irányul, hogy Leo XIV hogyan viszonyul Ferenc pápa reformjaihoz a római katolikus egyházban. Prevostról úgy vélik, hogy osztja Ferenc nézeteit a migránsok, a szegények és a környezetvédelem terén. John Lydon, egykori szobatársa, a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy Prevost „nyitott”, „közvetlen” és „nagyon aggódik a szegényekért”. A pápa személyes hátteréről elmondta, hogy bevándorló családban nőtt fel. „Az Egyesült Államokban születtem, de a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, francia, spanyol… Nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szüleim aktívan részt vettek a plébánián,” mondta.
Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán a második pápaként említi őt az amerikai kontinensről, hiszen Ferenc pápa Argentínából származik. Az utóbbi hónapokban Prevost látszólag megkérdőjelezte JD Vance, az Egyesült Államok alelnökének nézeteit. Egy, a nevével fémjelzett közösségi média fiók megosztott egy kritikus bejegyzést, amely a Trump-adminisztráció egy amerikai lakos El Salvadorba való kitoloncolásáról szólt. „JD Vance téved: Jézus nem azt kéri tőlünk, hogy rangsoroljuk a szeretetünket mások iránt,” állt a bejegyzésben, amely a National Catholic Reporter weboldalán megjelent kommentár címét idézte.
Prevost perui időszaka alatt nem tudta elkerülni a szexuális zaklatási botrányokat, amelyek beárnyékolták a katolikus egyházat, noha diecézisének vezetősége határozottan tagadta, hogy bármilyen eltussolásban részt vett volna. A Leo név választása a dinamikus társadalmi kérdések iránti elköteleződést jelzi, mondják a szakértők. Az első Leo pápa, akinek pápasága 461-ben ért véget, Attila hun vezérrel találkozott, és meggyőzte, hogy ne támadja meg Rómát. A legutolsó Leo pápa 1878 és 1903 között vezette az egyházat, és hatásos értekezést írt a munkásjogokról.
Sean Patrick O’Malley, Boston egykori érseke, blogján így fogalmazott: „Az új pápa egy olyan nevet választott, amely széles körben társul a társadalmi igazságosság örökségével”. A pápa LGBT-ügyekben kifejtett nézetei egyelőre nem tisztázottak, de egyes csoportok, köztük a konzervatív bíborosok kollégiuma, úgy vélik, hogy talán kevésbé támogató, mint Ferenc. Leo XIV támogatta Ferenc pápa azon döntését is, hogy először engedje meg a nők részvételét a püspökök dikasztériumában. „Több alkalommal is láttuk, hogy a női nézőpont gazdagítja a folyamatot,” mondta a Vatikáni híreknek 2023-ban.
A 2024-es évet illetően a Katolikus Hírszolgálatnak azt nyilatkozta, hogy a nők jelenléte „jelentősen hozzájárul a legjobb jelöltek kereséséhez az egyház püspöki szolgálatához”. Anna Rowlands, a pápai választás megfigyelője, úgy látta, hogy a pápa „kicsit overwhelmed”, de ugyanakkor nyugalma „fokozódott”. A római katolikus egyház salfordi püspöke üdvözölte az első amerikai pápa megválasztását. A chicagói Robert Prevost, 69 éves, az első észak-amerikai pápa, akit megválasztottak. A bíborosok a Sixtus-kápolnában csatlakoztak az újonnan megválasztott pápához, ahol egy imádsággal indult a szertartás, amely során a hagyományok szerint az új pápákat névváltoztatásra kérik.
